Dalszöveg-Csendes búcsú Laci papától

Csend lett most, elhalt minden szó,
Laci papa neve halkan visszhangzó.
Ami volt, az bennünk él tovább,
szívünk őrzi minden perc nyomát.

Nem kell már több útra indulnod,
nem kell több terhet magaddal hoznod.
Megpihentél egy hosszú út után,
csend vesz körül, nyugalom vár rád már.

Pihenj most már békében,
Laci papa a szívünkben.
Minden emlék, minden szó,
őriz téged, ami jó.

A kert csendje őriz még,
a virágok közt sok emlék.
Minden szirmon ott maradt,
egy gondoskodó mozdulat.

Gyermekeid, unokák,
a szívükben viszik tovább:
„Meg lesz az, csak nyisd ki a szemed”
mindig bennük él ez az üzenet.

Ha a szél megérinti a fákat,
mintha hozná a régi csodákat.
Nem látunk már, mégis érezzük,
hogy velünk maradsz, örökké velünk.

Pihenj most már békében,
itt maradsz a szívünkben.
Minden emlék, minden szó
őriz téged, ami jó.

És ha elhalkul minden szó,
a szívünk őriz majd minden jót.
Ami volt, az nem tűnik el,
Laci papa bennünk élsz, sosem felejtünk el.

Dalszöveg-Csendes búcsú Teréz mamától

Csend lett most, elhalt minden szó,
Teréz mama neve halkan visszhangzó.
Ami volt, az bennünk él tovább,
szívünk őrzi minden perc nyomát.

Nem kell már több útra indulnod,
nem kell több terhet magaddal hoznod.
Megpihentél egy hosszú út után,
csend vesz körül, nyugalom vár rád már.

Pihenj most már békében,
Teréz mama a szívünkben.
Minden emlék, minden szó,
őriz téged, ami jó.

A konyhában még él az illat,
nálad készült a legjobb falat.
A kedves szó örökre itt maradt,
szereteted mindent átitat.

Kezed között fonal szaladt,
szálból kötöttél sálat magad.
Minden öltés egy gondolat,
ami bennünk örökre megmarad.

Ha a szél megérinti a fákat,
mintha hozná a régi csodákat.
Nem látunk már, mégis érezzük,
hogy velünk maradsz, örökké velünk.

Pihenj most már békében,
itt maradsz a szívünkben.
Minden emlék, minden szó
őriz téged, ami jó.

És ha elhalkul minden szó,
a szívünk őriz majd minden jót.
Ami volt, az nem tűnik el,
Teréz mama bennünk élsz, sosem felejtünk el.

Dalszöveg-Csendes búcsú Laci papától

Csend lett most, elhalt minden szó,
Laci papa neve halkan visszhangzó.
Ami volt, az bennünk él tovább,
szívünk őrzi minden perc nyomát.

Nem kell már több útra indulnod,
nem kell több terhet magaddal hoznod.
Megpihentél egy hosszú út után,
csend vesz körül, nyugalom vár rád már.

Pihenj most már békében,
Laci papa a szívünkben.
Minden emlék, minden szó,
őriz téged, ami jó.

A kert csendje őriz még,
a virágok közt sok emlék.
Minden szirmon ott maradt,
egy gondoskodó mozdulat.

Gyermekeid, unokák,
a szívükben viszik tovább:
„Meg lesz az, csak nyisd ki a szemed”
mindig bennük él ez az üzenet.

Ha a szél megérinti a fákat,
mintha hozná a régi csodákat.
Nem látunk már, mégis érezzük,
hogy velünk maradsz, örökké velünk.

Pihenj most már békében,
itt maradsz a szívünkben.
Minden emlék, minden szó
őriz téged, ami jó.

És ha elhalkul minden szó,
a szívünk őriz majd minden jót.
Ami volt, az nem tűnik el,
Laci papa bennünk élsz, sosem felejtünk el.